Macskafogó

Micsoda remek kis darab. Aki ismeri a rajzfilmet, nem sok újat tapasztalhat benne, hacsak nem azt, hogy a rajzolt figurák életre kelnek. Én minden alkalommal, ahányszor beültem megnézni ezt az előadást, egy nagyon aranyos, kedves és kellően mókás történetnek lehettem tanúja. Adott a hős, az egerek James Bondja, aki feladja a szolgálatot, mert túlzottan is beleszeret főnöke lányába. Aztán ott a fő gonosz, aki tipikusan dilettánsokkal van körülvéve. Harc, szerelem és rendkívül aranyos és kedves poénok. Mindez megfűszerezve jó kis zenével.

Nem mondom, hogy ez a musical irodalom legnagyobb alkotása, de én borzasztóan élveztem minden előadást és szívből sajnálom, hogy vége. Na de nézzük csak azt a bizonyos gonosz macskát...
Mr. Tájföl. A gonosz, félszemű macska, akinek fő célja az egértársadalom elnyomása, Grabowski kivégzése. Aljas egy dög, talpnyaló, behízelgő, de valahol mégis imádni való a karaktere. Mondanom sem kell, Attila játszotta ezt a fura figurát. Egy nyakig láb alak, akinek zsenialitása valahogy mindig kudarcba fullad. Tipikus peches alak. Rengeteg beosztottal dolgozik, de mindegyik egy rakás csőd. Akármibe kezd, az biztos kudarcba fullad és megvan az a rossz tulajdonsága, hogy haragját még szerencsétlenebb első számú beosztottján, Safraneken tölti ki.
Volt szerencsém látni nem csak Csengusz, de Tóth Sanyi előadásában is és nem húznék szilárd választóvonalat, ki a jobb. (Ugyan úgy, ahogy a La Mancha lovagjában is másként alakítja az idős lovag karakterét Jegercsik Csabi és másként jeges szemű Sándorunk) Attila játéka sokkal macskásabb, gerinctelenebb. Spontán nyávog, a mozgása, a lépései, ahogy ugrál... na meg ott a szólója, a "Hol van a macskafogó" című nóta. Nos, bevallom őszintén, az egyik kedvenc dalom az Ati által énekeltek közül. Egyszerűen az egész előadásmódja, a gonoszsága, aljassága... és ahogy énekli. Nos bármennyire is kedvelem Tóth Sándort, ő nem képzett musical énekes, és ez ebben a dalban tökéletesen megmutatkozik, ugyanis olyan magasan kell énekelni némely helyen, hogy képzetlen hangnak nehezére eshet. Attila pedig könnyedén szeli e magasságokat. Ráadásként a végére mindig odanyom egy olyan falzettet, hogy az ember lánya leesik a székről. Arról nem is beszélve, hogy ebben a karakterben kiélheti 'stand up comedy' -is irányultságát és telenyomja saját poénokkal, így minden alkalommal valami más, valami új volt látható a színpadon. Pl a téli időszakban előszeretettel szúrta be a H1N1-re való felhívást és ez irányú beszólásokkal örvendeztette nem csak a kollégáit, de a nézőket is. Annyira spontán és egyszerűen vicces, hogy csak élvezni lehet.