Kétségtelenül a musical-irodalom egyik legjelentősebb darabja. Azon előadások közé tartozik, amely igen jelentős mondanivalóval rendelkezik. Mind emellett persze gyönyörű dallamok garantálják azt, hogy mindenképp csodálattal adózzunk a mű előtt.
Háborús idők, egy csapat árva, elhagyatott gyerek, akik közül kiemelkedik egy fiú és a egy lány. Akaratuk ellenére válnak vezetőkké, aztán észre sem veszik és a felelősség a többiek felett, az egymásra utaltság érzése lassan szerelemmé formálódik bennük. És persze mellettük ott a gyerek csoport külön-külön kis sorssal, és az állandó félelemmel, hogy talán nem jön el a holnap. Holnap... ez a szó, különleges jelentéssel ruházódik fel a darabban. Egy apró kisfiú, Kuksi, aki elvesztette családját, az életét reméli visszakapni a Holnaptól. Egy olyan nap reménye él a szívében, ami már sosem jöhet el, csak a halállal.
Attila a fiatal fiú vezér, Hosszú szerepét játszotta Pécsen és Miskolcon is. Erre a szerepre termete önmagában is elég okot adhatna, de mellé társul a hangja is. Hogy miként játszhat el élethűen egy 18-20 éves fiút egy felnőtt férfi? Erre csak ő adhat választ. De tény, hogy mikor játszotta, énekelte, ő lett az a fiú. Egy sokat szenvedett, világ életében elhagyott, magára utalt fiatal, aki életében először tapasztalja, milyen érzés a kölcsönös szeretet. Sajnos ezt a darabot sem láthattam élőben, csupán felvételről, de tudom, hogy mindig is bánni fogom, hogy mikor lett volna rá lehetőségem iskolás koromban, nem mentem el rá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése